Tévhit

„A vaj egészségtelen”

Talán mindent elmond ezzel a tévhittel szemben, hogy az Unilever, a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata és egyben a világ legnagyobb margaringyártója (Rama, Delma, Flora, Becel, Country Crock stb.) 2014 januárjában bejelentette, hogy ezentúl több országban is vajat kever a margarinba, egyszersmind megváltoztatja azt az eddig képviselt nézetét, hogy a vaj egészségtelen lenne. Németországban “vaj alapú margarin” jellemzéssel kerül forgalomba az új változat, a jelek szerint kiemelkedő sikerrel.

A margarint III. Napoleon megbízására (ti. kellett egy olcsó vajpótló a hadseregnek) egy francia kémikus, Hippolyte Mège-Mouriès találta fel 1869-ben. A kémikus egy holland cégnek adta el találmányát. Ez a cég régóta az Unileverhez tartozik.

A margaringyártás XX. század végi erős felfutásával terjedt el a gyártók által erősített és terjesztett nézet, miszerint a vaj egészségtelen lenne (szemben természetesen a növényi zsiradékokra építő margarinnal). Az ezredforduló táján feltámadt egészségtrend, a “vissza a természeteshez” gondolkodás azonban ismét változást hozott a közgondolkodásban, különösen, hogy a margarinban (a kémiai keményítés okövetkeztében megjelent) transzzsírsavakról kiderült, mennyire veszélyeztetik az egészséget. Ennek nyomán a margaringyártók is újabb fejlesztéseket indítottak, s elhárították ezt a problémát. A termékeikbe vetett bizalom azonban megingott, miközben a vaj visszanyerte hitelét.

A teljesség igénye nélkül néhány kapcsolódó gondolat:

- A vaj egyik legrégebbi táplálékunk. Mivel természetes módszerekkel készül, a tej jótékony tulajdonságait jórészt birtokolja.

- Kutatások kimutatták, hogy a tejzsír nem emeli a szívinfarktus rizikót.

- A vajban valóban sok koleszterin található. Azonban már jó ideje világossá vált, hogy az élelmiszerként bevitt koleszterin az egészséges szervezetben jelentéktelen mértékben emeli a vér zsírszintjét. Természetesen zsíranyagcsere-zavar esetén zsírszegény táplálék fogyasztása javasolt!

- A vaj eleve tartalmaz A, E, D és K vitaminokat, melyek egyéb pozitív hatásaik mellett antioxidánsként védik sejtjeinket.

A vajról részletesebben olvashat Tejinárium lexikonunkban.

http://www.harmonet.hu/szepseg-wellness/55363-vaj,-vajkrem,-margarin:-melyik-hizlal-jobban.html

http://vitaminbank.hu/vaj.php

http://www.bloomberg.com/news/2014-01-17/i-can-t-believe-it-s-butter-in-my-unilever-rama-spread.html

Irodalom: Dr. Szakály Sándor (szerk.):Tejgazdaságtan, Dinasztia Kiadó, 2001

„A tej szív- és érrendszeri betegséget okoz”

A magyar lakosságnak mindössze egynegyede (26%) tudja helyesen, hogy a tejfogyasztás szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.

A tej jótékony hatással bír a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. A kalcium a tejfehérjékkel együtt, valamint a magnézium és a kálium csökkentik a vérnyomást, míg a tej szfingomielin tartalma növeli a HDL-koleszterinszintet. A CLA  (konjugált linolsav) csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a D-vitamin pedig gyulladásellenes hatású, így kisebb az érszűkület előfordulása.

http://ujdieta.hu/index48a8.html?content=93

„A tej elősegíti a rák kialakulását”

Magyarországon a lakosság 84%-a nem tudja, hogy a tejfogyasztással csökkenthetjük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Számos nemzetközi tudományos munka igazolta, hogy a gyermekkori helyes étkezési szokások – például a rendszeres tejfogyasztás – csökkentik felnőttkorban a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.

forrás: http://napidoktor.hu/cikk/100.11978/Tej-a-daganat-ellen

„A tej csontritkulást okoz”

Szervezetünk nem termel kalciumot, így azt táplálékokból kell magunkhoz vennünk, szükséglettől függően naponta mintegy 1000-1200 mg mennyiségben. A tej ideális kalciumforrás, mert benne optimális arányban és jól emészthető formában van jelen a fehérje, tejzsír, tejcukor, D-vitamin, foszfor, egyéb vitaminok és ásványi anyagok, ezért a tejfogyasztás hozzájárul csontsűrűségünk és csonttömegünk megőrzéséhez és a csontritkulás megelőzéséhez.

http://www.piacesprofit.hu/tarsadalom/tej_on_mennyi_tevhitben_hisz_/

„A házi tej egészségesebb annál, mint ami a boltban kapható”

A tény viszont ezzel szemben az, hogy a kimért, házi tej egészségre káros mikroorganizmusokat is tartalmazhat – például a tbc baktériumát –, de persze sok múlik a higiénés körülményeken. Mivel a tej kinyerési körülményeit általában nem ismerjük, a hőkezelt tej biztonságosabb.

Forrás: http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/hazi_termeloi_dobozos/20120529162447

 „A tej tartósítószert vagy „E”-t tartalmaz, vagy ha nem, akkor egyéb mesterséges anyagok hozzáadásával őrzi meg minőségét”

Annak érdekében, hogy a tejben lévő értékes anyagok (vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék stb.) kevésbé károsodjanak, ESL-technológiával kezelik a tejet, azaz pár pillanatig 100-134°C közötti hőmérsékleten tartják, majd gyorsan lehűtik. Ez a hőkezelés nem csak a kórokozókat pusztítja el, hanem szinte a  többi összes mikroorganizmust  (>99,9%), többek között a spórás baktériumok nagy részét.  Az ESL kíméletes technológia a tej szempontjából: rövid a hőbehatási idő, nincs hőátadó felület, ezért nincs főtt ízhatás, mint az UHT tejnél. A hőkezelés mellett másik két fontos tényező az eltarthatóság növelésének érdekében a megfelelő csomagolás és a magas higiénia. Ezek eredményeként az eltarthatósági idő is meghosszabbodik, ami 0-6 °C között tárolva több mint 21 nap.

“A dobozos tejek kartonja nem környezetbarát”

A magyar lakosság mindössze 8,8%-a van tisztában azzal, hogy mit jelent az egyik legfontosabb környezetvédelmi tanúsítvány, az FSC védjegy.

Az FSC (Forest Stewardship Council®), a Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa egy olyan nonprofit szervezet, amely felhívja a figyelmet a felelőtlen erdőirtásra és világszerte ösztönzi a felelős erdőgazdálkodást.

A felelős erdőgazdálkodás védi az erdőket és az a célja, hogy fenntartsa azok környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági egyensúlyát.

Tetra Pak italos kartondobozba töltött folyékony élelmiszerekből Magyarországon évente 445 millió darab kerül forgalomba, többek közt naponta közel 2 millió darab tejes és gyümölcsleves doboz kerül a vásárlók kosarába. Egy átlagos magyar család évente 165 darab ilyen csomagolást használ el, amelynek alapanyag-igénye számottevő környezeti hatással jár. Egy friss GfK Hungária Piackutató Intézet fogyasztói kutatásból az derül ki, hogy a magyar vásárlók döntéseit elsősorban a termék minősége és ára, majd eltarthatósága határozza meg, miközben a környezetvédelmi szempontok a lista végén szerepelnek.